Julie Delmotte francia régész 2009-ben terepbejárás után készítette az első manuálét a palota hegyről, amit Harmath András földmérő és Tolnai Kata régész 2011-ben műszeres méréssel egészített ki, majd Szeredi Anna és Szabó Orsolya régészek fejezték be a feldolgozást 2014-ben.

Bár a zanglai palota építésének pontos dátuma ismeretlen, az épületet a Zanszkár-Völgy legrégebbi építményei között tartják számon. Vélhetőleg a Tibeti Császárság felbomlása után, a IX.-X. században épülhetett. A régészeti munka során tett megfigyelések gondos dokumentálása mellett, a telep – 147 objektumát és 233 struktúráját megjelenítő – alaprajzi ábrázolása is elkészült. A palota körüli munkálatok során előkerült leleteket, dokumentálás után, a palotában őrizzük.

A többi tevékenységünk is érdekel?

Fedezd fel, hogyan ápoljuk Kőrösi Csoma Sándor örökségét örökségvédelemmel,
oktatással, közösségfejlesztéssel, régészettel és tibetológiai kutatásokkal!

Iskolaépítés
Örökségmentés
Közösségfejlesztés
Tibetológia