Műemléki építészet

A Zanglai Palota megmentése

2008-ban a Csoma által is lakott palota megmentésével indult a projekt. A helyi építőanyagokkal és hagyományos építési technikákkal való ismerkedést a zanglai mesteremberek vezetésével kezdtük, és fokozatosan tanultuk meg az épület adottságait évről évre egyre nehezebb és kockázatosabb feladatokat vállalva. Az építési szezon a nyári 3 hónapra korlátozódik. A legnagyobb nehézséget a vízszerzés jelentette, a palotahegy szilárd sziklatömbjének a tetejére csak emberi vagy állati erővel lehet a vizet feljuttatni, és minden munkafolyamat nagy vízigényű.

 

A munkálatok alapvetései: mivel az épület kötőanyaga vályog, ami érzékeny az időjárásra, és a hagyományos építészet nem ismeri a tető héjalást és a ferde tetőt, a leomlott tartószerkezeti elemeket (födémeket, falakat) nem lehet leomlott állapotukban megőrizni további pusztulás nélkül, ezért a megtartani szándékozott épületrészeken a tartószerkezeti elemek helyreállítása indokolt.

Az épületen lehetőleg az építéskor használatos anyagok kerüljenek ismét beépítésre, az építéskor használatos lelőhelyekről (amennyiben beazonosítható), a jelenleg is élő tradícionális technikákat felhasználva. Kivételt képeznek az üveg, ami védelmet nyújt az időjárás ellen és egyenrangú történelmi helyettesítője nem ismert, a technikák közül pl. az alpin technika, ami költséges és időigényes állványzatot helyettesít, ugyanakkor negatív mellékhatása nem ismert.

A munkálatok kezdetekori állapot, munkaközi állapot és végállapot minden esetben nyomonkövethetően dokumentált.

 

Sztúpamentések

2009-ben olasz alapítványi támogatásból Zangla talán legfontosabb sztúpája felújításra került, amit a támogatók a legnagyobb jóindulattól vezérelve, a helyiekre bíztak. A sztúpa felújításakor cementet és szintetikus festékeket használtak, megnövelték a méretét és alakját is megváltoztatták, ami ezáltal építészeti értelemben elvesztette kontinuitását korábbi önmagával. Az átalakítás ellen alapítványunk elsőként tiltakozott, aminek eredményeképpen kapcsolatba kerültünk az azt finanszírozó olasz Stupa Onlus Association-nel. Hosszas tárgyalásokat követően, a palotán végzett munkálatainkat alapul véve megállapodás született, miszerint a további sztúpamentéseket a Csoma Szobája Alapítvány szakmai vezetésével végezzük a Stupa Onlus finanszírozásában. 2011-ben felmértünk mérőállomással 10db sztúpát és közvetlen környezetüket. Ebből kockázatelemzéssel kiválasztottunk 5-öt, amiknek nekiláttunk.

  • Malakartse sztúpa, a legöregebb jelenleg ismert zanszkári falfestmények találhatók a belső falain, a tetején tátongó lyukat a sürgősségi helyzet miatt még önállóan javította ki az alapítványunk, olasz részvétel nélkül 2011-ben
  • Shey Nagysztúpa a legnagyobb ladaki történelmi sztúpa, 2012-2014
  • Két hegyoldalon álló sztúpa a zanszkári Phey-ben, 2012
  • Rangdum kolostor központ sztúpája, 2012

Mindegyik felújítást hagyományos anyagokkal és technológiával végeztük, helyi szakemberekkel, akik korábban a Himalayan Cultural Heritage Foundation kiképzésében gyakorolták a kíméletes helyreállítást. A sztúpamentés legfontosabb missziója, hogy a terjedőben lévő cement kötőanyagú felújításokat és a történelmi sztúpák átalakítását, bővítését a történelmi jelentőségű sztúpáknál elkerülje.

 

Iskolaépítés

2011 februárjában sikerült téli időszakban is meglátogatni a régiót a befagyott Zanszkár folyó jegén betúrázva. Télen a hágók járhatatlanok, ezért ez az egyetlen bejutási lehetőség a katonai helikoptereket leszámítva. Zanglában azzal szembesültünk, hogy az állami iskolaépület vasbeton szerkezetét nem lehet kifűteni, ezért az oktatás 3 hónapra szünetel. A falu ennek ellenére megszervezte magának a téli oktatást, az iskola erkélyének mezőgazdasági fóliával történő ideiglenes bevonásával teremtve üvegházi környezetet a diákoknak. Ekkor merült fel egy passzív szolár elven működő, hagyományos helyi anyagokat felhasználó iskola építésének a gondolata, ami télen az üvegház elvén a nap melegét és a diákok testhőmérsékletét csapdába ejtve biztosít emberi tartózkodásra alkalmas hőmésékletet. Az Archikon építészirodával együttműködésben készültek el a tervek, amik alapján 2012-ben épült fel az első tanterem, 2013-ban a második, majd 2014-ben további két tanteremmel bővült az együttes. 2015-ben egy mellékhelyiség és 2016-ban egy többfunkciós tanári szállás és konyha is melléjük került, illetve makadámúttal kötöttük be az iskolát a falu úthálózatába.

A Napiskola-építés legfőbb alapelve az volt, hogy minden esetben a helyiek által is lemásolható anyagok és technológiák kerüljenek felhasználásra, ezzel is segítve a fenntartható, kis ökológiai lábnyomú, környezetbarát szemlélet elterjedését. Hőszigetelésként helyi árpaszalmát használtunk, egyedül az üveg, a fa és vízszigetelésként használt kátránypapír érkezett a régión kívülről, de a helyiek által is hozzáférhető forrásból. Távlati célok között szerepel az iskolamodell más közösségek számára is hozzáférhetővé tétele, aminek első példája remélhetőleg 2017-ben meg is valósul.

Downloads

Education Report Zangla

 

Csoma`s Life
The booklet prepared by primary school students of Alexander Csoma de Kőrös School Budapest, about Csoma`s life.